Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyitvatermők

A nyitvatermő növények fás szárúak. Hajtásaikban gyanta-és nyálkajáratok vannak. Leveleik tű vagy pikkely alakúak.

Virágjuk: egyivarú, egylaki

Porzós virágaik termelik a pollent, ami a szél segítségével jut a termős virágra

porzos-tobozviragzat.jpg

 

Termőleveleiken szabadon áll a magkezdemény, nem fedett, innen kapták a nevüket.

Szaporodásuk: A pollent a szél a női virágrész csúcsára juttatja, ahol bemélyedő rész= pollenkamra van. A pollen egy tömlőt, csövet hajt a női ivarszervtartóba, ahol az időközben kettéosztódott hímivarsejt egyike megtermékenyíti a petesejtet. Ebből lesz az embrió.

A Ginkgo biloba vagy páfrányfenyő lombhullató, kétlaki nyitvatermő. Levelei az ősiséget mutatják, legyező alakú villás erezetűek.

ginkgo-biloba.jpg

 

 A tiszafa örökzöld fa. Levelei laposak, tűszerűek. Kétlaki. A magvaikat piros magköpeny veszi körül, amely édes és lédús, a madarak kedvelik. Az emésztetlen mérgező magvakat ürítik, így szerepük van a terjesztésben. A piros magköpeny kivételével az egész növény mérgező!

tiszafa.jpg

 

 Fenyők

Tuják, ciprusok: pikkely alakú leveleik vannak, pl. nyugati tuja

Borókák: szúrósan hegyes tűk, örökzöldek, a levelek hármas örvökben állnak, pl. közönséges boróka

Jegenyefenyő: lapos, rugalmas tűk, felálló tobozok

Luc: négyélű, szúrós tűlevelek, a tobozok éretten lecsüngők

Erdei fenyő: a hosszú tűlevelek kettesével állnak, a tobozok egyenként vagy kettesével-hármasával rövid nyélen fejlődnek

Európai vörösfenyő: a tűlevelek csokrosan állnak, kicsi tobozai vannak, és lombhullató!

fenyok.jpg