Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kétéltűek

beka.jpgBőrük pikkelytelen, sok benne a nyálkamirigy, ezek váladéka tartja nedvesen őket, és védi testüket a kiszáradástól.

Életük a vízhez kötődik. Legtöbbjük vízben él, de a szárazföldön élők sem tudják magukat függetleníteni a víztől, mert testük könnyen kiszárad.

Csak édesvizekben vagy szárazföldön fordulnak elő.

Általában négylábúak, de vannak lábatlan kétéltűek is, melyek a trópusokon élnek földalatti járatokban.

Életüknek két szakasza van. A kocsonyás petékből kelnek ki a vízben élő lárvák, melyek kopoltyúval lélegeznek. Felnőtt korban a légzőszerv az egy egyszerű tüdő, mely kiegészül a bőrlégzéssel. A kétéltűek ugyanis a nedves bőrükön át is vesznek fel oxigént.

 Kifejletten ragadozók, élő állatokkal táplálkoznak, egészben nyelik le őket.

Nincsen állandó testhőmérsékletük, a téli hónapokban a hideg elől a földbe ássák magukat, és a föld alatti lyukban téli álomra vonulnak.

Két nagy csoportjuk van:

-         a farkos kétéltűek

-         a farkatlan kétéltűek

 A farkos kétéltűeknek lárvakorukban és felnőttként is van farkuk.

Ide tartozik a tarajos, a pettyes és az alpesi gőte, valamint a foltos szalamandra. A foltos szalamandra rovarokkal és csigákkal táplálkozik, bőrmirigyeinek váladéka mérgező. Kifejlett korában hűvös erdők lakója.

 

A farkatlan kétéltűekhez tartoznak a békák. Nekik csak lárvaként van farkuk.

Hazai fajaink a hasznos rovarpusztító zöld leveli béka, a zöld és barna varangy, melyeknek bőrváladéka mérgező. A varangyok a leghasznosabb kétéltűink, rovarokkal és kerti meztelen csigákkal táplálkoznak, a vizet csak szaporodáskor keresik fel, egyébként teljesen szárazföldi életmódúak. Kis tavak, pocsolyák lakói az unkák, a sárgahasú és a vöröshasú unka, melyek jellegzetes hangjuk után kapták nevüket. Az ásóbéka hátsó lábain szarusarkantyút visel, és ezzel könnyen be tudja ásni magát a laza talajba.

varangy.jpg

varangy

 

 

Hazánkban az összes kétéltű védett állat!