Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hüllők

Tökéletesen alkalmazkodtak a szárazföldi életmódhoz. A hüllők közé tartoztak a dinoszauruszok is, amelyek 200 millió évvel ezelőtt uralták a Földet.

A hüllők meghódították a szárazföldet, az édesvizeket és a tengereket is.

Változó testhőmérsékletűek, meleg napokon szívesen sütkéreznek. Olyan éghajlaton, ahol van tél, talajban, föld alatt, kövek alatt töltik a hideg időszakot. Nagyobb részük ragadozó, kisebb részük növényevő. Bőrük többrétegű. A felső réteg a szaruréteg, amit időről-időre levedlenek, a kígyók például szinte egy darabban, ez az ún. kígyóing.

hullobor.jpg

 

Testüket pikkelyek borítják, amelyek lehetnek tüskések, tarajosak is. Karmokkal rendelkeznek.

Nagy, bőrnemű héjú tojásokat raknak vagy elevenszülők. Nincsen lárvaállapotuk.

 

 

Ide tartoznak:

-         teknősök

-         gyíkok

-         kígyók

-         krokodilok

A teknősök testét bőrcsontokból álló szilárd tok, a teknő veszi körül. Ez két részből áll, a hátpajzsból és a mellvértből.

Egyetlen őshonos fajunk a mocsári teknős.

A gyíkok hasznos rovarpusztítók. Legnagyobb hazai gyíkunk a zöld gyík, meleg, bokros helyeken gyakori. Sziklafalakon fordul elő a fali gyík. Mindenfelé gyakori a fürge gyík.

A hazánkban élő kígyók a siklófélékhez illetve viperafélékhez tartoznak. Leggyakoribb kígyónk a karcsú testű vízisikló.

A Dunántúlon fordul elő a keresztes vipera, amely főként rágcsálókkal táplálkozik, egerekkel, pockokkal. Marása életveszélyes lehet, ha a megharapott áldozat nem kap időben ellenszérumot.

Az Alföld középső részén él a kevésbé veszélyes marású parlagi vipera. Fontos rovarfogyasztó.

A krokodilok a legfejlettebb hüllők. Fogaik fogmederben ülnek. Csontos szarupajzsok borítják testüket. Afrikai faj a nílusi krokodil.

 

 

 

 

 

Hazánkban valamennyi hüllőfaj védett!