Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Harasztok

A harasztok az első valódi száras és gyökeres növények. Gyökerükben, szárukban valódi vízszállító edények vannak.

Testük három része:

-         hajtás

-         levelek

-         gyökér

 Leveleiken gázcsere-nyílások vannak.

 Szaporodásuk: NEMZEDÉKVÁLTAKOZÁS

haraszt-szap..jpg

 

 A spórából előtelep jön létre. Az előtelepen fejlődnek ki a női- és hímivarszervek, bennük az ivarsejtekkel. A megtermékenyített petesejtből, zigótából fejlődik az embrió, ami létrehozza a gyököcskét, amiből a gyökér, a rügyecskét, amiből a szár, és a sziklevelet, amiből a valódi levél lesz. A kifejlett növény leveleinek fonákán fognak fejlődni a spórák.

 

A zsurlók a harasztok egyik csoportját alkotják. Leveleik és hajtásaik is örvösen állnak. A föld alatt kúszó hajtásaikból erednek a föld feletti hajtások.

A mezei zsurlónak kétféle hajtása van. Spóratermő hajtása barna, és miután a spórák kihullanak belőle elpusztul. A meddő hajtás zöld színű, és fotoszintetizál, azaz a napfény energiájának és víznek a segítségével hozza létre a növény fejlődéséhez szükséges szerves anyagokat.

 

zsurlo.jpg

 

 

pafrany.jpgA harasztok legismertebb képviselői a páfrányok. Rövid föld alatti hajtásaik pikkelyszőrösek, ebből erednek a föld felletti levelek. A levelek nyélből és szárnyasan tagolt levéllemezből állnak. A fiatal levelek a csúcson csigavonalban vannak bekunkorodva. Az ide tartozó erdei pajzsika leveleinek alsó felületén, azaz fonákán ülnek a spóratartó tokok csoportosan. Az erdei pajzsikának jellegzetes szív alakú előtelepe van.