Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Emlősök

1338126_brown_bear_4.jpgÁltalános jellemzőjük, hogy testüket szőr borítja. Elevenszülők, utódaikat emlőjükből tejjel táplálják, innen ered elnevezésük is.

Testhőmérsékletük állandó.

Végtagjuk felépítése az életmódtól függően alakult ki: ásóláb, patás láb stb.

Fogazatuk táplálkozásnak megfelelően 3 típusú lehet:

a ragadozóknak tarajos, a növényevőknek redős, a mindenevőké gumós felületű.

 

Az emlősöket három nagy csoportra osztjuk:

-         tojásrakók vagy más néven kloákások

-         erszényesek

-         magasabbrendű emlősök

A kloákás emlősök a kloáka nevű szervükről kapták nevüket. A kloáka ugyanolyan, mint a többi emlősnél a végbélnyílás, azzal a különbséggel, hogy a kloákásoknál ide nyílik a húgyvezeték és az ivarvezeték is. (A többi emlősnél ezeknek külön nyílása van)

Jellemzőjük, hogy bőrhéjú tojásokat raknak, de mivel testüket szőr borítja és tejmirigyeik is vannak, így az emlősökhöz soroljuk őket.

Ausztráliában élő fajaik a kacsacsőrű emlős, és a hangyászsün fokozottan védettek, mert a kipusztulás fenyegeti őket.

 Az erszényesek már elevenszülők. Nincsen kloákájuk, azonban még méhlepényük sincs, ezért a kicsinyek nem végig fejlődnek az anyaméhben. Nem sokkal születésük után felmásznak az anyjuk erszényébe, és ott fejlődnek tovább az emlőkből táplálkozva.

Jellegzetes képviselőik a kenguruk és a koalák ausztráliai lakosok.

 A magasabbrendű emlősök vagy méhlepényesek, már rendelkeznek méhlepénnyel, kicsinyeik egészen világrajövetelükig az anyaméhben fejlődnek. Az állatvilágban ez jelenti a legfejlettebb szintet, hiszen a kicsinyek a lehető legbiztonságosabb helyen, az anyaállat testén belül növekednek.

Az ide tartozó állatfajokat több rendbe soroljuk.

  • Rovarevők: kistermetűek, 5 ujjuk van, apró szemfogaik. Ide tartozik a keleti sün. Jellemzője, hogy össze tud gömbölyödni. Fejét és hasát durva szőr borítja, hátát szarutüskék. Rovarokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik. Összegömbölyödött állapotban téli álmot alszik. A vakond hengeres testű, kis ormányt viselő állat. Mellső lábai erős ásólábak. Puha, bársonyos fekete bundája van, szeme apró, a bundájába rejtett. Föld alatti járatrendszerben él. Az egész rendszer a vakondtúráson át szellőzik. Gilisztákkal táplálkozik, és rovarlárvákkal, emiatt kifejezetten hasznos. Téli álmot nem alszik. Védett állat! Az erdei cickány szintén védett állat, hegyes orrú, külleme az egérhez hasonlít. Hasznos, mert rovarokat, férgeket fogyaszt. Nem alszik téli álmot.
  • Denevérek: a denevér az egyetlen olyan emlősállat, mely aktív repülésre képes. Elülső és hátulsó végtagjai, valamint a farok és kézcsontok között bőrhártya, azaz repülőhártya feszül. Hátulsó végtagjának ujjain 5 karom van, pihenés közben ezekkel kapaszkodnak fejjel lefelé. Csak olyan éghajlaton alszanak téli álmot, ahol van tél. Repülés közben ultrahangot bocsátanak ki, ez segíti tájékozódásukat a sötétben és zsákmányszerzésüket. Rovarokkal, káros bogarakkal táplálkoznak. Épületek padlásain, faodvakban, barlangokban élnek. Védettek!
  • Főemlősök: a legfejlettebb emlősök. Két nagy csoportjuk a félmajmok és a majmok.

 A félmajmok feje a ragadozókéra hasonlít, fogazatuk a rovarevőkéhez, arcuk keskeny, testük karcsú, fákon élnek. Ide tartozik a közönséges maki.

A majmok az állatvilág legfejlettebb csoportját alkotják. Öt ujjuk van, szemeik előre néznek, agyuk nagy. Ebbe a csoportba soroljuk a bőgőmajmokat, a selyemmajmocskákat, a skarlátarcú majmot, galléros páviánt, mandrillt, gibbont. A majmokon belül a legfejlettebb csoport az emberszabású majmok csoportja, ahová az orángután, a csimpánz, és a gorilla tartozik. Az emberi fajt a majmok csoportján belül az emberfélék családjához soroljuk.

  • Ragadozók: húsevők, az elejtett zsákmány húsával táplálkoznak, de vannak köztük dögevők és mindenevők is. Nagy szemfogaik vannak, tarajos, hegyes zápfogaik. Szaglásuk, látásuk kitűnő. Több ragadozó életmódú állatcsoport tartozik ide.

A kutyafélék ujjon járnak, de karmaikat nem tudják behúzni. A róka vöröses bundájú, hegyes orrú ragadozó. Több folyosóból álló földbe ásott üregében, a kotorékban él, ez a rókalyuk. Éjszakai életmódot folytat. Rágcsálókkal, földön fészkelő madarak fiókáival táplálkozik. A görény a menyétfélék rokona. Rágcsálókkal, egerekkel, ürgékkel táplálkozik. Üldözőit végbélmirigyei váladékával fecskendezi el, ami elég bűzös, így védekezik.

Vízi életmódú a vidra. Ujjai közt úszóhártya feszül. Vízparti kotorékának bejárata a víz alatt nyílik. Halakkal, rákokkal, vízimadarakkal táplálkozik. Védett állat!

A macskafélék jellegzetessége a hajlékony test, gömbölyű fej. Ujjaikon járnak, mozgásuk nesztelen, karmaik behúzhatók, így mindig hegyesek, mert nem kopnak járás közben. Az erdei vadmacska hasonlít a házi macskára, de annál nagyobb és erősebb. Napnyugta után vadászik, főként apróbb emlősökre, földön fészkelő madarakra. Védett! A hiúz jellegzetes fekete fülpamacsairól felismerhető, és rövid farkáról. Odvas fákban, sziklarésekben vackol, erdőkben él. Rágcsálókkal, földön fészkelő madarakkal táplálkozik. Védett! Afrikában élő nagymacska az oroszlán, ázsiai faj a tigris, dél-amerikai a jaguár, és észak-amerikai a puma. A gyors futású gepárd a gepárdfélék családjába tartozik.

A medvefélék, mint a barnamedve és jegesmedve, valamint a fókák is a ragadozókhoz tartoznak.

  • A patás állatoknak két csoportja van, a páros és a páratlan ujjú patások. A pata nem más, mint módosult karom, ami tölcsérszerűen burkolja a végső ujjperceket, és két részből áll, a karomtalpból és a karomlemezből. A patások nagy testű állatok, növényevők. Páros ujjú patás a vaddisznó, a teve, a zsiráf, a víziló, az antilop. Lábukon a 3. és 4. ujj fejlődött ki, a másik kettő a 2. és 5. ujj csökevényes. A vaddisznó a házi sertés őse. Barnás-fekete serteszőr borítja testét. Szemfogaik agyarrá fejlődtek. Mindenevő, termést, hajtás, csigát, tojásokat fogyaszt. A páros ujjú patások egyik csoportja a kérődzők. Összetett gyomruk van, növényevők. Hogy minél jobban hasznosíthassák a növényi táplálékot, a megrágott növény először a bendőjükbe kerül, ahol megpuhul, majd az állat visszaöklendezi és újrarágja. Ide tartoznak a szarvasfélék, gímszarvas, őz, dámvad, melyeknél a hímek évenként lehulló majd újranövő agancsot viselnek a fejükön. A szarvasmarhafélék, mint a szürke marha, muflon, nem viselnek agancsot, hanem tülkös szarvat, mely nem hullik le, hanem egy életen át megmarad.

Páratlan ujjú patások a lovak, szamarak, zebrák, melyeknek lábán egy ujj érinti a talajt. És szintén páratlan ujjú az orrszarvú, de neki 3 ujja érinti a talajt.

  • A rágcsálóknak nincsenek szemfogaik, viszont nagyok a metszőfogaik. A mókusfélék fákon élnek, hosszú bozontos farkuk van. Mogyoróval, dióval, madártojással táplálkoznak. Téli álmot nem alszanak, téli élelmiszerkészletet halmoznak fel., faodvakban, vagy föld alá ásva. Védett állatok! A szintén rágcsáló ürge, legelőkön, réteken földbe ásott üregében él, ahová veszély esetén beszalad. Gyökerekkel, magvakkal táplálkozik. Téli álmot alszik. Védett állat, mivel védett ragadozó madaraink táplálékát jelentik. Hörcsögök vadon is élnek, nem csak az állatkereskedésben. Föld alatti járatrendszerük van. Táplálékát pofazacskójában gyűjti, és élelmiszerraktárában halmozza fel. Harcias, bátor állat. Téli álma nem mély, ha felébred, raktárkészletéből táplálkozik. A mezei pocok kistestű rágcsáló. Szántóföldeken, réteken él föld alatti járataiban. Téli álmot nem alszik. Gabonakártevő. A házi egér is rágcsáló, nagy szeme és füle van, hosszú farka. Emberi környezetben fordul elő.
  • A nyúlfélék hasonlítanak a rágcsálókra. Felül két nagy metszőfoguk van, amik állandóan nőnek, ezért folyamatosan koptatniuk kell. Hosszú fülük van, rövid farkuk, hátsó lábaik nagyobbak és fejlettebbek a mellsőknél. A mezei nyúl mezők, rétek, erdők lakója. Növények zsenge hajtásaival, füvekkel, répával táplálkozik.
  • A cetek vízi életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott emlősök. Nem halak! A delfinek ragadozók, halakkal táplálkoznak. Szintén ragadozó a kardszárnyú delfin, mely fókákra is vadászik. A sziláscetek szájában nincsenek fogak, hanem ún. szilák. Ezek szarulemezek, melyek segítségével apró rákokat szűrnek ki a vízből. Ilyen a legnagyobb emlős a világon, a kék bálna.
  • Az ormányosok metszőfogai hatalmas agyarrá fejlődtek. Jellemző szervük az ormány az orr és a felső ajak összenövéséből alakult ki. Ide tartozik az afrikai és az ázsiai elefánt.