Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egysejtűek

Testük egyetlen sejtből áll. Ez végzi az összes életműködést – táplálkozást, kiválasztást, szaporodást. Szabad szemmel nem láthatjuk őket, csak mikroszkóp alatt.

Háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal, vagy állábakkal.

egysejtuek.jpg

 

1. Ostoros egysejtűek

Ostoros egysejtű például a zöld szemes-ostoros, mely növényi és állati módon is képes táplálkozni. Növényként a napfény energiáját hasznosítják, állatként szerves anyag darabkákat és baktériumokat fogyasztanak. 

De az ostoros egysejtűek között sok élősködő állatot is találunk. Ilyen az álomkór okozója. Ezt az egysejtűt a trópusokon élő csecselégy hordozza magában, és csípésével jut a parazita az emberbe.

Dél-Európában élnek olyan termeszek, amelyeknek a belében olyan egysejtűek élnek, melyek segítik a termeszek táplálékát, a faanyagot lebontani.

2. Csillós egysejtűek

Jellegzetes csillós egysejtű, a papucsállatka, mely az alakjáról kapta a nevét. Sok rövid fonalszerű csilló segítségével mozog, ugyanakkor a csillók sodorják a táplálékot az állat szájnyílásához is. Tehát a táplálkozásban is segítik az állatot.

Fontos baktériumpusztítók szennyezett vizekben. A csillósok között is találunk parazitákat.

A kérődző állatok bendőjében él a gyomorállatka. Szimbiózisban él a gazdaállattal, ami azt jelenti, hogy az együttélés a nagytestű állat és az egysejtű számára is hasznos. A gyomorállatka az állat gyomrában segíti a nehezen emészthető növényi anyagok lebontását, sőt még B vitamint is termel. Cserébe ő maga is táplálékhoz jut.

3. Állábas egysejtűek

Az állábas egysejtűeknek nincsenek sem csillói, sem ostorai. Kocsonyás testükkel hömpölyögve mozognak az aljzaton. Alakjuk nem állandó, amerre menni szeretnének, abba az irányba egy úgynevezett állábat bocsátanak ki magukból, majd ebbe „beleöntik” a testüket, így haladnak előre. Táplálkozásuk is az állábak segítségével valósul meg. Az útjukba kerülő kis táplálékrészecskéket körülfolyják, majd bekebelezik.

Állábas egysejtűek az amőbák. Bomló szerves anyaggal szennyezett vízben és iszapban él az óriásamőba.


 


 Egysejtű parazita a malária trópusi betegség kórokozója, melyet a maláriaszúnyogok terjesztenek.

A hazánkban is előforduló Babesia nevű egysejtűt a kullancsok terjesztik. Ezek az egysejtűek az emlősállatok vérében és nyiroksejtjeiben élősködnek.

 A malária kórokozója és a Babesia egy másik csoportba, a spórás egysejtűek közé tartoznak.