Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy kis növénytan

A magasabbrendű növények szervei:
-         gyökér
-         hajtás
-         levél
-         virág
 
A gyökér
 
A gyökér megtalálható a harasztoknál, nyitvatermőknél és zárvatermőknél. Általában a földbe növekszik, de bizonyos növényeknek vannak léggyökereik is, amelyek a levegőbe növekednek. A gyökér feladata a növény rögzítése, valamint a víz és tápanyagok felszívása és szállítása a hajtáshoz.
 
Ha egy babszemet csíráztatunk, hamarosan kinő belőle a gyökérkezdemény, a gyököcske. Ebből lesz a főgyökér, amiből később oldalgyökerek erednek.
Ha egy növénynek van egy főgyökere és oldalgyökerei, akkor ezt a típusú gyökérrendszert, főgyökér-rendszernek nevezzük.
 
De vannak olyan növények is, melyeknél nem különül el egy főgyökér, minden egyes gyökere egyforma, egyenrangú. Ezt a típust nevezzük mellékgyökér-rendszernek vagy bojtos gyökérzetnek. Tegyünk egy szűk szájú, vízzel teli pohárba egy vöröshagymát, úgy, hogy csak a gyökérrészt érje a víz. Ami ebből fejlődik ki, az sok egyenrangú gyökér, azaz mellékgyökér-rendszer.
 
Módosult gyökerek:
Sárgarépa: a sárgarépa nem más, mint egy alaposan megvastagodott gyökér, ami a tápanyagok raktározása miatt alakul ki. Ezért nevezzük raktározó gyökérnek.
Filodendron léggyökerei: ennek a szobanövénynek a léggyökerei a levegőben növekednek, de a talajt elérve vizet és tápanyagokat vesz fel, és szállít.
Borostyán: kúszó szárán kapaszkodó léggyökereket figyelhetünk meg.
Élősködő aranka: egy olyan növény, mely szívógyökeret bocsát egy másik növény testébe, és így jut tápanyagokhoz. A szívógyökér nem más, mint az élősködő növény táplálékfelvevő szerve.
 
A hajtás
 
A hajtás nem más, mint a leveles szár. A rügyből fejlődik ki. Egy rügy lehet lombrügy, amiből leveles hajtás nő ki, lehet virágrügy, ami virágot hoz létre, és lehet vegyes rügy, amiből leveles-virágos hajtás fejlődik.
 
Ha szeretnénk látni, milyen egy rügy belülről, elegendő egy kettévágott káposztafejet megnéznünk, ami pontosan olyan, mint egy óriási rügy. Van rajta egy rügytengely, amiből levélkezdemények indulnak. A levelek hónaljában pedig ott vannak a szárkezdemények is.
 
A hajtásnak két típusa van.
-         a fás szár
-         a lágyszár
 
A fás szár az ősibb típusú szár. Éveken át fejlődik, vastagodik. Törzsből és koronából áll.
A kettéfűrészelt fatörzsön évgyűrűket figyelhetünk meg. Mi az évgyűrű?
A növényeknek a gyökér által felvett vizet, és a levelek által termelt tápanyagokat el kell juttatniuk valamennyi sejtjükbe. Ezt a feladatot végzi a szállítószövet-rendszer. Ez a rendszer két részből áll, a farészből, és a háncsrészből.
A farész fásodott falú sejtekből áll, és vizet szállít.
A háncsrész a tápanyagokat szállítja.
A fás növények törzse és hajtásai évről évre egy új fagyűrűt és egy új háncsgyűrűt fejlesztenek. A két rész együtt az évgyűrű.
 
A lágyszár egy vagy két éven át él, puha, és legfeljebb csak a tövén fásodik.
 
A szárak csoportosítása élettartamuk alapján:
Egyszer termők: életük során egyszer virágoznak és hoznak termést. Lehetnek egyévesek, mint a gyomnövények, kétévesek és sokévesek. A kétéveseknél az első évükben fejlődik ki a hajtásuk, a második évben a virág és a termés. PL: hagyma, répa. Vannak olyan növények, amelyek bár egyszer termők, sok éven át élnek. Ilyen növény az Agave, mely 70-80 év után egyszer virágzik, majd elpusztul.
Sokszor termők = évelők: hosszú éveken át élnek, és minden évben hoznak virágot és termést. Ilyenek a fáink, bokraink.
 
Módosult hajtások:
Pozsgás szár: megvastagodott, vízraktározó szár. A kaktuszok teste ilyen pozsgás szár.
Kacs: kapaszkodásra módosult, vékony, csavarodó hajtás. Ilyen van a szőlőnek.
Tövis: kemény, hegyes hajtás, mely védi a növényt az állatok rágásától. Pl: kökény tövise
Hagyma: módosult föld alatti hajtás, tápanyagokat raktározó húsos levelei vannak, melyeket kívülről száraz buroklevelek borítanak.
Gumó: húsos, tápanyag raktározó hajtás. Ilyen a burgonyagumó.
 
A levél
 
A levélnek 4 típusa van:
  • sziklevél: a magban lévő csíra része, a csíranövény táplálásában van szerepe. Amikor a mag csírázni kezd, ezek az első levelek vannak jelen, és míg a lomblevelek meg nem jelennek, ezek táplálják a csíranövényt, majd elszáradnak és leesnek. Figyeld meg a babszem csírázásánál a kövér szikleveleket. A fenyők sok, a kétszikű növények kettő, az egyszikű növények egy sziklevéllel csíráznak.
  • allevél: nevük onnan ered, hogy a lomblevelek zónája alatt helyezkednek el, pl. a hagymalevelek
  • lomblevél: lapos, lemezes. Szerepe a légcsere, a párologtatás, tápanyag létrehozása fotoszintézis útján
  • fellevél: a lomblevelek zónája felett helyezkednek el, ilyen például a tölgy makktermésének kupacsai, amelyek valójában kupacslevelek.

    level-felepitese.jpg

   
Mik azok a kloroplasztiszok?
A kloroplasztiszok zöld színtestek. Valójában ezek végzik a fotoszintézist. A növények a kloroplasztiszban elnyelt napenergia segítségével szén-dioxidból (CO2) és vízből (H2O) a növény számára tápanyagként szolgáló szerves anyagokat állítják elő, és oxigént (O2) termelnek. Ezért az oxigéntermelés miatt a zöld növények az egész földi élet szempontjából döntően fontos szerepet töltenek be, és biztosítják az összes földi élőlény létezését.
 
 
A gázcsere-nyílások az ún. sztómák. Legnagyobb számban a levél fonákán találhatók. Két bab alakú sejtből állnak, melyek közrefogják a légnyílást. Ezek a sejtek tudják szűkíteni vagy tágítani a nyílást, ezáltal csökkentik vagy növelik a párologtatást. Ha a növény sok vizet kapott, akkor a sejtek duzzadtak, és nő a párologtatás. Szárazság idején viszont a növény nem akar vizet veszíteni, ezért a sejtek ernyedtek, és a rés kisebb.
 

lomblevel.jpg

 
 
 A lomblevél széle lehet:
1. ép pl: orgona
2. fűrészes pl: csalán, vagy kétszeresen fűrészes pl: szil
3. csipkés pl: zsálya
4. karéjos pl: tölgy
5. szeldelt, ha a bemetszés a főérig ér pl: réti boglárka

A levélszélek tanulmányozásához figyeljétek meg a példanövények leveleit. Gyűjtsetek lombleveleket, és préseljétek le újságpapír között. A préselt növényekre nehéz könyveket rakhattok nehezékként, az átnedvesedett újságpapírt mindig cseréljétek szárazra, nehogy a gyűjtött növény vagy levél megpenészesedjen.

Az egyszerű levél egy levélből áll, az összetett levél pedig több levélkéből, melyek közös levélgerincről erednek.
Ha a levélgerinc két oldalán sorban erednek, akkor szárnyasan összetett levélről, ha egy pontból erednek, akkor pedig tenyeresen összetett levélről beszélünk.
 
Módusult levelek
Rovarfogó levelek: kancsóka, harmatfű
Levéltövis: sóskaborbolya, kaktusz tüskéi
 
 
A virág
 
A virág is egy hajtás, méghozzá szaporító hajtás, amely módosult leveleket visel.

viragreszei.jpg

 Kocsány: megnyúlt alsó virágtengely, mely a virágot tartja. Ha nincs, akkor a virág ülő.
Vacok: a kocsány kiszélesedő része, amiből a viráglevelek erednek
Csészelevél: szerepe van a fotoszintézisben, párologtatásban, és védi a virágot
Sziromlevél: a sziromlevelek összessége a párta. A szirmok állhatnak szabadon (rózsa), össze is nőhetnek, ilyen forrtszirmú a harangvirág. Bársonyos tapintásúak, bőrszövetük illatos olajokat választ ki, ez adja a virágillatot.
Porzótáj: a hím jellegű ivartáj, mely a porzószálakból és a portokból áll. A portok két portokfélből áll, ezekben van a pollen.
Termőtáj: ez a női jellegű ivartáj, alsó része a zárt magház benne a magkezdeményekkel, további részei a bibeszál, és a bibe. Ha nincs bibeszál, akkor ülő bibéről beszélünk.
  • Ha a csészelevelek és sziromlevelek összenőnek akkor lepelről beszélünk. Ez lehet színes, de lehet zöld is. A tulipánnak például lepelvirága van.

 A nyitvatermők virágai egyivarúak, virágtakaró nélkül. A növény egy- vagy kétlaki lehet.

Egylaki az a növény, melyen mind a hím, mind a női ivarú virágok megtalálhatók. Kétlaki növény esetében egy növényegyeden csak a hím vagy csak a női ivarú virág található meg, azaz nem egyazon növényen laknak, hanem két külön egyeden, innen ered az elnevezésük.
A zárvatermők virágai egy- vagy kétivarúak is lehetnek.
  • Egyivarú a virág, ha csak porzótáj vagy csak termőtáj van a virágon belül. 
  • Kétivarú a virág, ha a porzó és a termő is megtalálható benne.
 
 
 Egyszerű virágzatok: azért nevezzük egyszerűnek, mert a virág tengelye nem ágazik el.
 
  • Fürt: hosszú tengelyen kocsányos virágok, pl. ribiszke
  • Füzér: hosszú tengelyen kocsánytalan virágok, pl. útifű (a barkavirágzat nem más, mint csüngő füzér egyivarú virágokkal)
  • Sátor: a kocsányok lefelé hosszabbodnak, a virágok kb. egy magasságban állnak, pl. keresztesvirágúak fiatal virágzata, ernyős madártej
  • Ernyő: a kocsányok látszólag egy pontból erednek, pl. borostyán, húsos som
  • Gomb: félgömb alakú csomóban állnak a virágok, pl. lóhere
  • Barka: egynemű virágok lecsüngő vagy felemelkedő füzére, pl. fűzfa, nyárfa
  • Torzsa: húsos tengelyű füzér, pl. kontyvirág, kukoricacsuhé, kálmos
  • Fészek: kúp vagy tányérszerű tengelyű füzér, pl. gyermekláncfű
  • Toboz: fásodott tengelyű füzér, pl. nyitvatermők női virágzata
  • Egyes bog: csúcsvirág alatt egy oldaltengely ered
·        Forgó: egyforma hosszú tengelyek váltakoznak jobbra-balra, pl. kardvirág
·        Kunkor: a tengelyek mind egy oldalra nőnek, pl. nadálytő
·        Legyező: tengelyek fokozatosan rövidülnek, így egy magasságban vannak a  
      virágok, pl. nőszirom
  • Kettős bog: csúcsvirág alatt egy csomóból két oldaltengely ered, pl. mécsvirág
  • Többes bog: a csúcsvirág alatt egy pontból több oldaltengely ered 3 vagy több, pl. farkas kutyatej
 
Összetett virágzatok: a virágzat főtengelye elágazik, és a virágok másod- és harmadrendű tengelyeken fejlődnek
 
  • Füzéres fürt (buga): fürt tengelyen füzérkék ülnek, pl. zab
  • Füzéres füzér (kalász): füzér tengelyen füzérek ülnek, pl. búza, árpa, rozs
  • Összetett fürt: fürt tengelyen fürt virágzatok, pl. orgona, szőlő
  • Összetett ernyő: ernyőágak végén ernyőágakon vannak a virágok, pl. kapor
  • Fészkes sátor: sátoros tengelyen fészekvirágzatok, pl. cickafark
 
A virágzatok tanulmányozásához gyűjtsétek be a példanövényeket.
 
A termés

A termő magházi részéből fejlődik ki a termés, mely a magot körülveszi, védi és segíti az elterjesztésben.
Vannak száraz és húsos termések.
 
Száraz termések
  • Hüvely, pl. bab
  • Tok, pl mák
  • Szem, pl. búza
  • Makk, pl. tölgy
  • Kaszat, pl. gyermekláncfű, a magján repítő bóbitával
  • Lependék, azaz szárnyas makk, pl. szil
  • Ikerlependék azaz szárnyas ikermakk, pl. juhar
 
Húsos termések:
  • Bogyó, pl. szőlő
  • Paprikatermés = felfújt bogyó, pl. paprika
  • Narancstermés
  • Kabaktermés, pl. tök
  • Csonthéjas termés = a mag ül csonthéjban pl. szilva, barack
  • Almatermés
 
Gyűjts különféle terméseket, szárítsd meg a húsos termések magvait.
 
A mag és termés elterjesztése
  • Szél útján – szárny, bóbita, szőr segítségével por módjára terjednek az apró magvak
  • Víz útján – a víz elsodorja a belehullott termést, illetve a vízi növényeknél terjed így a mag
  • Állatok útján, az állat testébe akadva, vagy úgy, hogy az állat megeszi a termést, a magot pedig megemésztetlenül kiüríti valahol, ahol ha a mag képes kicsírázni, új növény fejlődhet belőle.