Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dél-Amerika állatvilága

Térkép

Dél-Amerika trópusi éghajlati övbe eső területein húzódik az amazonasi esőerdő. Mérsékelt övbe eső részein szavanna, füves szavanna, és lombhullató erdők alakultak ki, szubtrópusi részein sivatag terül el.

 

delamerikaterkep.jpg

 

Az Amazonasi-esőerdő az Amazonas folyó mentén alakult ki. Élővilága páratlanul gazdag. Itt egész évben nyár van, meleg, a fák gyümölcsei folyamatosan érnek, és bőséges táplálékkal látják el az itt élő állatokat.

 A magas páratartalom különösen a kétéltűeknek és a hüllőknek teremt ideális környezetet.

 Az esőerdő mellett a füves szavanna, amit Dél-Amerikában pampának nevezünk, más állatfajok számára jelenti az otthont, akárcsak a kontinens nyugati oldalán húzódó sivatagos területek.

 

esoerdoespampa.jpg

 

 

Halak

piraya.jpg

Az Amazonas vizeiben él ez a hegyes és éles fogakkal rendelkező ragadozó hal, a piraya. Nagy rajokban úsznak, főként más halakkal táplálkoznak, de vízben úszó emlősökre is rátámadhatnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt élnek az édesvízi ráják is.

 

 

 

 

Az amerikai tüdőshal a tüdős halak csoportjába tartozik. Azért nevezik így őket, mert kopoltyúlégzésük mellett a levegőből is képesek oxigént felvenni. Az Amazonasban és mocsaras területeken fordul elő. Szárazság idején beássák magukat az iszapba, és egy nyálkatokkal veszik magukat körül, mert a szárazon elpusztulnának.

 

 

 

Kétéltűek 

 

nyilmeregbekak.jpg

 

Az esőerdő ad otthont a pompás színű nyílméregbékáknak. Nevüket onnan kapták, hogy az indiánok a békák bőrmirigyei által termelt mérgező váladékkal kenik be nyilaikat, amikkel azután emlősökre vadásznak. A békák élénk színei a többi állatot arra figyelmeztetik, hogy mérgezőek. Ha valamelyik mégis zsákmányt lát bennük, és bekapja őket, rögtön ki is köpi.

pipabeka.jpgEz a fura kinézetű kétéltű, a pipabéka. Arról nevezetes, hogy a nőstény békáknak a hátában nevelkednek utódai. A petéket a hátára rakva bőre burjánzani kezd, és az ennek hatására kialakuló bemélyedő "bölcsőkben", azaz üregekben fejlődnek ki a kis békák.

 

  

 Hüllők

zold-leguan.jpgA zöld leguán a gyíkokkal rokon hüllő. Fákon él, főleg növényi táplálékot fogyaszt, leveleket, bogyókat és gyümölcsöket.

 

A dél-amerikai őserdőben számtalan kígyó él, óriáskígyók és mérgeskígyók is. Az óriáskígyók, mint a boa vagy az anakonda, mivel méregfogaik nincsenek, zsákmányukat izomerejükkel ölik meg, úgy, hogy rátekerednek, és összeroppantják. A mérgeskígyók, mint az itt élő borzasztó csörgőkígyó és gyémánt csörgőkígyó, az emberre is veszélyes méreggel rendelkeznek.

 boa.jpg

Mocsaras vidékeken él két dél-amerikai krokodil, a fekete kajmán és a pápaszemes kajmán. A csukaorrú alligátor Észak-Amerikában is előfordul.

 

papaszemeskajman.jpg

 

  

Madarak

nandu.jpg

A futómadarak közül a dél-amerikai pampákon él a nandu.

A legtöbb kolibriféle is ezen a kontinensen él. Színpompás tollruhát viselnek. Rendkívül jól repülnek. A virágok nektárjával táplálkoznak, ám nem szállnak le, hanem a virágkelyhek előtt a levegőben egy helyben lebegnek, miközben hosszú csőrükkel és nyelvükkel jutnak táplálékukhoz.

Főleg gyümölcsökkel táplálkoznak a hatalmas csőrrel rendelkező tukánok, melyek a harkályfélék rokonai.

 

tukan.jpg

 

ara.jpg

Főként az Amazonas mentén élnek a színes tollruhás, hosszú farkú, nagy termetű arapapagájok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 A sólyomfélékkel állnak rokonságban a pompás megjelenésű újvilági keselyűk, mint a királykeselyű. Dögevő madár, akárcsak rokona az Andok hegyláncai között élő kondorkeselyű. Ez a legnagyobb testű szárazföldi madár, szárnyainak fesztávolsága több mint két és fél méter. A sasfélékkel rokon ragadozó madár a hárpia. Dél-Amerika erdeiben él, főleg majmokkal táplálkozik.

 

kondorkeselyu.jpg

 

  vorosibisz.jpgA vörös íbisz, vagy más néven skarlát íbisz folyók, mocsarak mentén él. Hosszú hajlott csőrével kutatja az iszapban a férgeket, puhatestűeket, rákokat, rovarokat.

 

 

 

 

 

Emlősök 

oposszum2.jpgAz erszényes emlősöket képviseli az oposszum. Az anyaállat a hátán cipeli kicsinyeit. Mindenevő. Jellegzetessége, hogy fogódzófarka van.

 

 

 

 

verszivoden.jpgDél-Amerika trópusi területein él a rőt vérszopó denevér. Főleg háziállatok vérével táplálkozik.

 

 

 

 

 

 

 

Egymással rokonságban álló állatok a hétöves tatu, a lajhár és a sörényes hangyász. A tatuk egész testét páncél fedi. Lábaik rövidek, ujjaik ásókarmot viselnek. A lomha mozgású lajhárok fákon élnek, levelekkel táplákoznak. Napjaik nagy részét alvással töltik. Két fajuk a háromujjú - és a kétujjú lajhár. Az akár két méteresre is megnövő sörényes hangyász, ahogy nevében is benne van, hangyákkal táplálkozik. Hosszú, ragadós nyelvük segítségével ejti zsákmányul a hangyákat, termeszeket.

hetovestatu.jpg

sorenyeshangyaszanagoria.jpg

 

bogomajom.jpgNagy számban élnek majmok a dél-amerikai kontinensen. A vörös bőgőmajom hangja kilométerekre elhallatszik. Jellegzetes megjelenésűek a csuklyásmajmok, és a halálfejes majmok.

 

 

 

 

fiatalcsuklyasmajom.jpg

 

Esőerdei lakosok az apró termetű selyemmajmocskák is. Bundájuk selymes, farkuk hosszú. Fákon élnek, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.

 

gyapjasfejutamarin.jpg

  

Dél-Amerika rágcsálói a vízidisznó, a gyapjas csincsilla, és a mara. A vízidisznó, vagy más néven capibara, a Föld legnagyobb testű rágcsálója, testhossza az egy métert is elérheti. A gyapjas csincsilla magasabb hegyvidékek lakója. A küllemében nyúlra és őzre is hasonlító mara a füves pampákon él.

 

vizidisznoesmara.jpg

csincsilla.jpg

 

A kontinens jellegzetes ragadozói a sörényes farkas, a mosómedvékkel rokon koatik, és a macskafélékhez tartozó jaguárocelot, valamint az Észak-Amerikában is előforduló puma.

 

sorenyesfarkas.jpg

 

Esőerdei patás állat az amerikai tapír. Egy másik patás, a láma az Andok térségében fordul elő, akárcsak az alpaka és a vikunya. Utóbbi három állat a tevefélék rokona.

amerikaitapir.jpg

  

Az Amazonasban él egy édesvízi delfinfaj, a folyami delfin.

 folyamidelfin.jpg

 A rovarvilág is nagyon gazdag az esőerdőkben. Dél-Amerika két legismertebb ízeltlábúja a madárpók, és a levélvágó hangyák.

A levélvágó hangyák nagy darabokat képesek lerágni a levelekből, melyeket aztán a bolyba cipelnek. A leveleket péppé rágják, ami egy általuk tenyésztett gombafajnak adja a táptalajt. A levélpépen kinőtt gombatenyészet jelenti a hangyák számára a táplálékot.

A madárpókok veszélyes marású állatok. Éjjelente vadásznak, főleg kisebb gerinceseket, békákat, madárfiókákat zsákmányolnak.

 

levelvagohangya.jpg