Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ausztrália állatvilága

Térkép

Az ausztrál kontinens legnagyobb részét sivatagok, valamint száraz szavannás és bozótos területek foglalják el. Partvidéki területein találunk lombhullató erdőket, és trópusi esőerdőket.

ausztralia.jpg

 

Esőerdőkben élnek a főleg ízeltlábúakkal táplálkozó kék levelibékák. Patakok, tavak, mocsarak, lápok mentén él a barnacsíkos mocsárjáróbéka.

 keklevelibeka.jpg

 

 A hüllőket számos állatfaj képviseli:

 Ausztrália legfurább kinézetű sivatagi gyíkja a hangyaevő tüskés gyík, más néven moloch. Félelmetes külseje ellenére ártalmatlan kis állat. Hegyes szarupikkelyei megvédik a ragadozóktól, és van egy másik fontos szerepük is. A tüskék vékonyan rovátkoltak, és ezeken keresztül a hideg éjszakákon testükön kicsapódó harmat befolyik az állat szájába.

A galléros gyík két lábon fut üldözői elől. Veszély esetén kifeszíti nyak körüli bőrredőit, így nagyobbnak és félelmetesebbnek látszik.

moloch.jpg

 

Sivatagos területeken él a hatalmas gyíkféle, az óriás varánusz. Szintén a gyíkok rokona az ausztráliai lábatlangekkó.

oriasvaranusz.jpg

kigyonyakuteknos.jpg

Ausztrália édesvizeinek legismertebb és legelterjedtebb teknőse a hosszú nyakáról ismeretes kígyónyakú teknős.

 

 

 

 

 Füves síkságok, bozótosok lakója a feketefejű piton. Patkányokra, egerekre, madarakra és hüllőkre vadászik.

 

 

 

A világ legnagyobb hüllője, a folyótorkolatokban élő bordás krokodil. Átlagosan 5 méteresre nő, az eddigi legnagyobb mért példány 8 méter hosszú volt. Főként halakkal, néha emlősökkel, madarakkal táplálkozik. Tengerpartokon is előfordul, sőt, a nyílt tengerre is kiúszik. Zsákmányáért a vízből magasra ki tud emelkedni.

bordaskrokodilug.jpg 

 

Ausztráliában számos papagáj él, ezért 'Papagájok országának' is szokták nevezni.

rozsaskakadu.jpg

lori.jpg

A nagytestű röpképtelen futómadarakat az emu, más néven ausztráliai strucc és a fején 'sisakot' viselő sisakos kazuár képviseli.

emu.jpg

feketehattyu.jpg

Ausztráliai lakos a fehér színű bütykös hattyú fekete színű rokona, a nem kevésbé szép fekete hattyú

 

 

 

 

 

 

 

A legnagyobb jégmadárféle, a kokabura, más néven kacagójancsi. Ez a rovarokkal, rágcsálókkal, hüllőkkel táplálkozó madár szinte minden hangot képes leutánozni, akár egy berregő motorhangot is.

 

 

 

 

 

 

Száraz területeken él a hatalmas fészekdombot építő homoki lábastyúk, más néven máleó. A költődomb belsejébe rakja a tyúk a tojásait. A tojásokat nem a madarak melengetik, hanem az óriási domb. A szülők folyamatosan ellenőrzik a költődomb hőmérsékletét, ha túl meleg van, a madarak még több földet kotornak lábaikkal a dombra, nehogy a tojások túlmelegedjenek.

homokilabastyuk.jpg

Esőerdőkben és erdőszéleken fordulnak elő a lugasépítő madarak. Ezek  madarak arról nevezetesek, hogy a hímek a tojóknak vékony ágacskákból lugasokat készítenek, majd hihetetlen gondossággal és szépérzékkel különféle színes 'ajándékokat' hordanak a lugashoz, például tollakat, bogarak fényes kitinpáncéljait, színes virágokat. 18 fajta lugasépítő madár létezik, egyikük a képen látható selyemmadár.

selyemmadar.jpg

 

A paradicsommadarak változatos és csodaszép tollruhájukról kapták a nevüket. Esőerdőkben élnek, főként bogyókat és gyümölcsöket fogyasztanak. 

nagyparadicsommadar.jpg

 

Ausztrália jellegzetes ragadozója az elvadult kutyafajta, a dingó

dingo.jpg

 

 A Földünkün élő tojásrakó emlősök, a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün kizárólag ezen a kontinensen fordulnak elő.

 A kacsacsőrű emlős a világon egyedülálló megjelenésű vidraszerű testével és 'kacsacsőrével'. Ez egyébként nem más, mint az állat állkapcsainak széles szarubevonata. Kiváló úszó. Ezek a kloákás emlősök folyópartok mentén élnek föld alatti üregeikben. Csigákkal, rákokkal, kagylókkal táplálkoznak. Lágy héjú tojásaikat fűvel bélelt üregükben költik ki testük melegével.

kacsacsoruemlos.jpg

hangyaszsun.jpgA hangyászsün testét erős szőrzet és tüskék borítják. Hosszú ormányuk van, fogaik nincsenek. Erős ásókarmaival hangya-és termeszbolyokat bont meg, az ízeltlábúakat pedig hosszú, ragadós nyelvével kapdossa el.

 

 

 

 Ausztrália főként az erszényes emlősök hazája. Két legismertebb erszényese a koala és a kenguru. A koalákat a 20.század elején szinte kiirtották, olyan mértékben vadásztak rájuk finom, puha bundájuk miatt. Mára újratelepítették őket azokon a helyeken, amelyekről korábban eltűntek. Szinte kizárólag eukaliptuszfák leveleivel táplálkoznak. A kenguruk jellegzetessége hatalmas, hátsó ugrólábuk, és hosszú farkuk, amit támasztékul használnak. Növényevők.

koalaeskenguru.jpg

 

 A kenguru rokona az erdőszéleken élő wallaby. Zömök testű erszényes állat a vombat. Erdőségekben él, növényevő, főleg fűféléket fogyaszt.

 wallaby.jpg

erszenyes-hangyasz.jpgA patkány méretű erszényes hangyász erdők, bozótosok lakója. Termeszekkel táplálkozik. A ember által betelepített ragadozó állatok veszélyeztetik fennmaradását.

 

 

 

 

 A térképen piros színnel van jelölve Tasmánia. Ez a sziget Ausztráliához tartozik. Az erszényes ördög és az erszényes nyest kizárólag ezen a szigeten fordulnak elő, mivel Ausztráliából már kihaltak.

tasmaniaterkep.png

Az erszényes ördög más néven tasmániai ördög ragadozó. Kisebb gerinceseket zsákmányol, de időnként dögöt is fogyaszt. Az erszényes nyest rovarokkal, békákkal, gyíkokkal táplálkozik. Mindkét állatot az ember által behurcolt ragadozók veszélyeztetik.

erszenyesordog.jpg

erszenyes-nyest.jpg

 Az erszényes farkas valaha a legnagyobb testű ragadozó volt Ausztráliában és Tasmániában. Az ember először Ausztráliából irtotta ki, majd Tasmániából is. Valószínűleg kihalt, de időről-időre érkeznek olyan hírek, miszerint látták egy-egy példányát. Az utolsó fogva tartott erszényes farkas az 1930-as években halt meg Londonban.

erszenyes-farkas.jpg

 

Egy tasmániai táj

tasmania.jpg

 

 

ÚJ-ZÉLAND


ujzeland.jpg

kivi.jpg

Új-Zéland szigete valaha az Ausztráliai kontinenshez tartozott, ám onnan leszakadt. Az ember megjelenése előtt a szigeten nem éltek ragadozók, így az itt élő madarak fokozatosan elvesztették röpképességüket, mivel nem üldözte őket más állat. Az emberrel együtt azonban megjelentek olyan állatok, melyek komolyan veszélyeztetik a szigeten élő állatvilágot. A földön fészkelő röpképtelen madarak, fiókáik és tojásaik könnyű zsákmányt jelentenek a patkányoknak, görényeknek, macskáknak és kutyáknak.

Új-Zéland nemzeti madara a kivi (1). Főként erdőségekben él. Éjszakai életmódú állat, rovarokkal, bogyókkal táplálkozik, kedvence azonban a maga által kiásott giliszta. Tolluk szőrszerű.

A kakapó(2) és a kea (3), akárcsak a kivi, repülni nem tudnak. Mindketten a bagolypapagáj-félékhez tartoznak. A kakapó erdős területeken él földben lévő üregekben. Bogyókkal táplákozik elsősorban. A kea a magashegyek cserjéseinek lakója, rovarokat, leveleket és magvakat fogyaszt.

 

 

 

 

 

Új-Zéland talán legkülönlegesebb állata a tuatara, más néven hidasgyík. Bár ránézésre a gyíkokra hasonlít, valójában a dinoszauruszok a legközelebbi rokonai. Ez az állatfaj már 200 millió évvel ezelőtt is itt élt, és láthatta a dinoszauruszokat.

hidasgyik.jpg